A törzsrotációs szög (ATR) a hát felszínén mérhető, scoliometerrel (gerincferdülés-mérő műszerrel). A Cobb-szöget a gerinc röntgenfelvételén mérik. Különböző dolgot írnak le, különböző környezetben rögzítik őket, és az egyik értékből a másik nem számítható ki.

Mindkét számot fokban adják meg, mindkettő a gerincferdüléshez (scoliosis) kapcsolódik, és gyakran ugyanabban a beszélgetésben hangzik el — pontosan ezért keverik össze őket. Ha a szülő az iskolai szűrés után azt hallja, hogy a gyermeknek „8 fok”, akkor ATR-értéket kapott, nem 8 fokos gerincgörbület diagnózisát. A különbség megértése megvéd a téves megnyugvástól és a szükségtelen riadalomtól is.
| Törzsrotációs szög (ATR) | Cobb-szög | |
|---|---|---|
| Mit mér | A törzs rotációját — azt, hogy a hát egyik oldala mennyivel emelkedik a másik fölé | A gerinc oldalirányú görbületét a két legjobban megdőlt csigolya között |
| Hogyan mérik | A hátra fektetett scoliometerrel, az előrehajlási teszt (Adams-teszt) közben | Álló helyzetben készült gerincröntgenre húzott vonalakkal |
| Ki mérheti | Védőnő, iskolaorvos, gyógytornász, kiropraktőr, pedagógus vagy szülő | Orvos, röntgenfelvételen |
| Sugárterhelés | Nincs | Igen — röntgenexpozíció |
| Mire való | Szűrés: annak eldöntése, kit érdemes tovább vizsgálni | Diagnózis, osztályozás és kezeléstervezés |
| Tipikus beavatkozási pont | A nemzetközi szűrési szakirodalomban kb. 7° vezet szakorvosi vizsgálathoz | 10 Cobb-fok vagy több a gerincferdülés szokásos meghatározása |
| Gyakran ismételhető | Igen — akár hetente vagy havonta, ha hasznos | Nem — a felvételek ritkítva készülnek, a sugárterhelés korlátozása miatt |
A gerincferdülés háromdimenziós elváltozás. A gerinc oldalra görbül, és a csigolyák ezzel egyidejűleg elfordulnak. Ez a rotáció tolja hátra az egyik oldalon a bordákat és a gerinc melletti izmokat, így jön létre az az aszimmetria, amelyet a scoliometer előrehajláskor érzékel. Mivel a görbület és a rotáció ugyanabból az elváltozásból ered, a nagyobb görbülethez általában nagyobb felszíni rotáció társul.
A kapcsolat azonban laza. Hogy egy adott görbülethez mekkora felszíni rotáció tartozik, függ attól, hol helyezkedik el a görbület a gerincen, milyen a mellkas alakja és a testösszetétel, mennyire rugalmas a görbület, és milyen testhelyzetben történik a vizsgálat. Két azonos Cobb-szögű ember észrevehetően eltérő ATR-értéket adhat, és ugyanaz a személy ugyanazon a napon is más értéket kaphat, ha az előrehajlás mélysége vagy a mérést végző személy változik.
Ezért a közölt átváltási szabályokat óvatosan kell kezelni. A szűrési kutatások az ATR-t általában arra használják, hogy eldöntsék, kiről készüljön felvétel, nem pedig a Cobb-szög becslésére. A konkrét összefüggés személyenként és mérési technikánként eltér.
Igen, és ez sokakat meglep. A felszíni rotáció változhat a testtartással, az izomtónussal, a testsúllyal, a légzésmintázattal és a mérési technikával, miközben a mögöttes görbület változatlan. Valódi változás is lehet, ha az elváltozás rotációs összetevője jobban romlik, mint az oldalirányú. A fordítottja is előfordul: a felvételen nő a görbület, miközben a felszíni rotáció hasonlónak tűnik.
Ez újabb ok arra, hogy egyetlen ATR-értéket felülvizsgálati jelzésként kezeljen, ne ítéletként, és hogy a technika mérésről mérésre azonos maradjon — csak így jelent valamit a szám változása. A méréseket összehasonlíthatóvá tevő technikáról lásd: a scoliometer használata.
| ATR-érték | Szokásos értelmezése | Cobb-szög | Szokásos értelmezése |
|---|---|---|---|
| 5° alatt | Alacsony; rutinszerű megfigyelés | 10 Cobb-fok alatt | Nem minősül gerincferdülésnek |
| 5°–6° | Figyelmet érdemel; a nemzetközi szakirodalomban túlsúlyos gyermekeknél beutalási pont | 0–20 Cobb-fok | Megfigyelés; speciális, egyéni gyógytorna |
| 7° vagy több | A nemzetközi szűrési szakirodalom szokásos beutalási küszöbe | 20–50 Cobb-fok | Speciális, egyéni gyógytorna, valamint korrekciós fűző (korzett) |
| 2°-os vagy nagyobb emelkedés | Romlásra utaló jel; kérjen vizsgálatot | 50 Cobb-fok felett | Műtéti kezelés |
A két oszlop nincs egymáshoz igazítva. Csak azért állnak egymás mellett, hogy látszódjon, mire használják az egyes skálákat: a 7°-os ATR nem felel meg 20 Cobb-foknak. Magyar szakmai forrás nem ad meg scoliometeres küszöbértéket; az itt szereplő 5°–7° a nemzetközi szűrési szakirodalomból származik (Bunnell WP, Spine 1993: 7° ATR mint beutalási kritérium; az 1984-es közlemény az 5°-ot a legalább 20 Cobb-fokos görbületek kimutatásához szükséges legkisebb jelentős szögként írta le). A Cobb-oldal sávjai viszont magyar forrásból valók: „Az Ortopédia Tankönyve” (Semmelweis Kiadó, 2018) 0–20 Cobb-fok között megfigyelést és speciális, egyéni gyógytornát, 20–50 Cobb-fok között emellett korrekciós fűzőt (korzettet), 50 Cobb-fok felett műtéti kezelést ír le. A döntés minden sávban az életkortól, a csontérettségtől, a görbület típusától és helyétől, a panaszoktól és egyéni tényezőktől függ, és vizsgálat után szakorvos hozza meg. Az ATR-oldalról bővebben: mi a normális scoliometer-érték.
Ha a szűrés emelkedett ATR-értéket ad, a következő lépés a szakorvosi vizsgálat — nem átváltási táblázat és nem öndiagnózis. Magyarországon nincs külön gerincferdülés-szűrő program: az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet általános szűrővizsgálatokat ír elő, és a gerinc egyetlen helyen, a védőnő kétévenkénti mozgásszervi vizsgálatánál szerepel, „gerinc-rendellenességek” néven; magát a gerincferdülést a rendelet néven nem említi. A gyakorlatban a szülő a háziorvoshoz vagy a házi gyermekorvoshoz fordul, aki — az iskolaorvoshoz hasonlóan — beutalót adhat ortopéd szakrendelésre; az ortopédiai ellátás beutalóköteles. Az orvos megvizsgálja a hátat, felveszi a kórelőzményt, mérlegeli, hol tart a gyermek a növekedésben, és eldönti, indokolt-e a felvétel. Ha felvétel készül, az azon mért Cobb-szög lesz a kezelést irányító érték, az ATR pedig a köztes időszak egyszerű, sugárterhelés-mentes követésére marad hasznos.
Kérjen vizsgálatot, ha az ATR-érték eléri a beutalási küszöböt, ha az értékek mérésről mérésre emelkednek, vagy ha eltérő vállmagasságot, kiálló lapockát, aszimmetrikus derékvonalat vagy előrehajláskor bordapúpot vesz észre. Az első lépés a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy az iskolaorvos, aki beutalót adhat ortopéd szakorvoshoz. A 6–18 éves korosztály iskola- és ifjúságegészségügyi szűrővizsgálatai az 1997. évi LXXXIII. törvény 10. §-a szerint térítésmentesek; az ortopédiai szakvizsgálat ettől külön kérdés, és beutalóhoz kötött. Az eredmény és a szükséges teendő személyenként eltér, és csak szakorvosi vizsgálat mondhatja meg, mit jelent egy érték az adott gyermeknél.
Elérhető iPhone-ra és Androidra.
Forrás: van West HM, Herfkens J, Rutges JPHJ, et al. The smartphone as a tool to screen for scoliosis, applicable by everyone. European Spine Journal 2022;31:990–995. Ez a kutatás módszerként vizsgálta az okostelefonos ATR-szűrést, és nem értékelt konkrét alkalmazást.