Több mint egy évtizednyi publikált kutatás szerint az okostelefonos scoliometer-alkalmazások nagyjából egy fokon belül egyeznek a klinikákban használt fizikai scoliometerrel (gerincferdülés-mérő műszerrel), a megbízhatósági mutatók pedig következetesen 0,90 felett vannak. Ez szűrésre és a változás követésére elegendő pontosság — de egyetlen scoliometer, sem a digitális, sem a fizikai, nem méri a Cobb-szöget, és nem diagnosztizálja a gerincferdülést (scoliosis).

Aki azt kérdezi, pontos-e egy scoliometer-alkalmazás, általában négy különböző kérdés egyikét teszi fel, és ezekre más-más a válasz. Ennek az oldalnak a lényege éppen a négy kérdés szétválasztása.
| A kérdés | Amit valójában kérdez | Rövid válasz |
|---|---|---|
| Validitás (érvényesség) | Ugyanazt a számot adja az alkalmazás, mint a fizikai scoliometer ugyanazon a háton? | Igen, jellemzően kb. 1°-on belül. |
| Ismételhetőség | Ha ugyanaz a személy kétszer mér, ugyanazt az értéket kapja? | Igen, ha a technika következetes. |
| Reprodukálhatóság | Két különböző mérő ugyanazt az értéket kapja? | Nagyrészt igen — de a valós eltérések többsége itt keletkezik. |
| Diagnosztikai pontosság | Megmondja az érték, hogy fennáll-e gerincferdülés, és milyen súlyos? | Nem. Az ATR szűrési jelzés, nem diagnózis. |
Az első három a műszer és a technika tulajdonsága. A negyedik viszont magának a módszernek a tulajdonsága — és ezen jobb alkalmazás sem tud segíteni, mert az ATR és a röntgenfelvételen mért Cobb-szög egyszerűen nem ugyanaz a mérés.
A kategóriát 2012-ben validálták először formálisan: Franko és munkatársai okostelefonos scoliometer-alkalmazást vetettek össze a kézi műszerrel, és az okostelefonos scoliometriát érvényes, olcsó alternatívának találták. Két évvel később Balg és munkatársai 34 beteget mértek meg mindkét eszközzel: az alkalmazás 0,4°-on belül egyezett a fizikai scoliometerrel, 0,947-es osztályon belüli korrelációs együtthatóval (ICC) — és klinikai értékelésre alkalmasnak nyilvánították.
Viszonyításképpen: a 0,90 feletti ICC általában kiváló egyezésnek számít, a 0,4° pedig kisebb, mint az az eltérés, amely ugyanannak a személynek az újbóli beállásából adódik.
Qiao és munkatársai fej-fej melletti összehasonlítást végeztek a kézi és az okostelefonnal segített törzsrotáció-mérés között, és azt találták, hogy a telefon a mérőn belüli és a mérők közötti megbízhatóságban egyaránt felvette a versenyt a kézi scoliometerrel. A telefonra váltás tehát nem vitt be új eltérésforrást a vizsgálók közé: az a változékonyság maradt, amely az előrehajlási tesztet (Adams-teszt) mindig is jellemezte.
Ezt az eredményt idézik a leggyakrabban, amikor a szülői mérés kerül szóba. Egy 2022-es vizsgálatban (van West és munkatársai) 50, már diagnosztizált serdülőkori idiopátiás gerincferdüléssel élő beteget mértek meg járóbeteg-rendelésen (poliklinikán); az átlagos Cobb-szög 38,5° volt. Az előrehajlási teszt közben ugyanazt az okostelefonos alkalmazást használta egy gerincsebész és a beteg szülője is. A referencia-scoliometerhez viszonyított Pearson-korreláció a sebésznél 0,97, a szülőnél 0,92 volt; a szülő saját ismételt méréseinek ICC-értéke a teljes közlemény szerint 0,88 és 0,96 között mozgott. Driscoll és munkatársai 39 serdülőn hasonló eredményt közöltek: ott a szülő 0,91-es ICC-t ért el.
A szülő mérhetően kevésbé következetes, mint a sebész, de a különbség kicsi. Érdemes ugyanakkor tudni, mit vizsgáltak: a méréseket járóbeteg-rendelésen, már diagnosztizált, jelentős görbületű betegeknél végezték, otthoni szűrést ez a vizsgálat nem tesztelt. Ahhoz a feladathoz, amelyre az otthoni érték való — az aszimmetria és a változás észrevételéhez —, ez az egyezési szint bőven elegendő.
| Tanulmány | Amit összehasonlítottak | Eredmény |
|---|---|---|
| Franko és mtsai, 2012 | Okostelefonos alkalmazás és fizikai scoliometer | Az alkalmazás-kategória első formális validációja |
| Balg és mtsai, 2014 | iPhone és scoliometer, 34 beteg | Egyezés 0,4°-on belül, ICC 0,947 |
| Qiao és mtsai, 2014 | Kézi és okostelefonnal segített ATR-mérés | Azonos mérőn belüli és mérők közötti megbízhatóság |
| Driscoll és mtsai, 2014 | Okostelefonos ATR-mérés, 39 serdülő | Közel a sebészéhez; a szülő ICC-értéke 0,91 |
| van West és mtsai, 2022 | Sebész és szülő telefonnal, 50 már diagnosztizált serdülő, járóbeteg-rendelésen | Korreláció 0,97 és 0,92; a szülő ismételt méréseinek ICC-értéke 0,88–0,96 |
Ha a műszerek közötti egyezés egy fokon belülre kerül, maga a műszer már nem az érdekes változó. A valós mérések szórásának szinte egésze abból adódik, hogyan végzik a mérést.
| Hibaforrás | Tipikus hatás | Hogyan csökkenthető |
|---|---|---|
| Túl mély előrehajlás | Felgömbölyíti a gerincet, és éppen azt a rotációt lapíthatja el, amelyet látni szeretnénk | Csak addig hajoljon előre, amíg a hát a mért magasságban nagyjából vízszintes lesz |
| Egyenetlen súlyelosztás vagy csavart állás | Olyan rotációt visz be, amely tartási eredetű, nem strukturális | Zárt lábfej, nyújtott térd, szabadon lógó kar, egyenletes súlyelosztás |
| Mérés más gerincszinten | Az ATR a gerinc mentén változik; néhány centiméter is más számot ad | Minden alkalommal haladjon végig az egész háton, és a legmagasabb értéket jegyezze fel |
| A telefon nem fekszik laposan a háton | A telefon dőlését méri a törzs dőlése helyett | Fektesse a hosszabbik élét a hátra, a gerincre merőlegesen, könnyed, egyenletes érintkezéssel |
| Vastag vagy egyenetlen telefontok | Megbillentheti a készüléket, és egy-két fokot hozzátehet | Vegye le a tokot, vagy mindig ugyanazt használja |
| Ha más-más személy mér | A legnagyobb gyakorlati szórásforrás | Lehetőleg mindig ugyanaz a személy végezze a mérést |
| Napszak és megelőző mozgás | A kisebb ingadozás normális | Mérjen hasonló időpontban, hasonló körülmények között |
A gyakorlati következtetés: az azonos módon, ugyanattól a személytől származó mérési sorozat sokkal többet mond, mint egyetlen, gondosan felvett érték. Ha a változást figyeljük, a következetesség fontosabb, mint a precizitás.
Az alkalmazás szinte tökéletesen reprodukálhatja a scoliometert, és mégsem mondja meg, hogy fennáll-e gerincferdülés. Három korlátot érdemes nyíltan kimondani.
Az ATR nem azonos a Cobb-szöggel. A törzsrotáció a felszíni aszimmetria mérése, a Cobb-szöget röntgenfelvételen mérik. Összefüggnek — idiopátiás gerincferdüléssel élő betegeken az egyik vizsgálat kb. 0,7-es korrelációt közölt —, de a kapcsolat elég laza ahhoz, hogy egyéni szinten az egyik érték ne legyen a másikká átszámítható. Erről részletesen a törzsrotációs szög (ATR) és a Cobb-szög útmutatónkban írunk.
A szűrési küszöbértékek a téves riasztás és az elszalasztott esetek közötti kompromisszumok. Ugyanez a vizsgálat 5°-os törzsrotációs küszöbnél kb. 87%-os érzékenységet közölt. Az 5°-os határ tehát a jelentős görbületek nagy részét megtalálja, de nem mindegyiket — 5°-nál beutalni viszont azt is jelenti, hogy több olyan gyermek kerül vizsgálatra, akinek végül nincs szüksége kezelésre. Mindkét küszöb megvédhető, egyik sem tökéletes. Ezek a küszöbök a nemzetközi szűrési szakirodalomból származnak: Bunnell 1993-ban 1 000 iskolást vizsgálva a 7°-ot javasolta beutalási kritériumnak, mert 7°-nál a beutalási arány kb. 3%, 5°-nál viszont 12% volt. Magyar szakmai forrás nem ad meg scoliometeres küszöbértéket.
A normális érték nem felmentés. Egyes görbületek — különösen az önálló ágyéki görbületek és a gyorsan növő gyermekek görbületei — kevés felszíni rotációval járnak. Alacsony ATR mellett is szakorvosi vizsgálatot indokol a látható aszimmetria, az eltérő vállmagasság, a kiálló lapocka vagy a két oldalon eltérő derékvonal.
A testhelyzetről részletesebben a lépésről lépésre haladó mérési útmutatónkban és az előrehajlási tesztről (Adams-teszt) szóló útmutatóban írunk.
Magyarországon a szokásos első lépés a háziorvos vagy a házi gyermekorvos, aki beutalót is adhat; az ortopédiai szakrendelés beutalóköteles. Kérjen vizsgálatot gerincferdülésben jártas orvostól, gyógytornásztól vagy kiropraktőrtől, ha az alábbiak bármelyike fennáll:
Arról, hogy ezeket a küszöbértékeket mire használják, a normális scoliometer-értékről szóló útmutatónk ír bővebben. Magyarországon nincs külön gerincferdülés-szűrő program: az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet általános szűrővizsgálatokat ír elő, a gerinc pedig egyetlen helyen, a védőnő kétévenkénti mozgásszervi vizsgálatánál szerepel, „gerinc-rendellenességek” néven. Az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatok a 6–18 éves korosztály számára térítésmentesek (1997. évi LXXXIII. törvény 10. §); az ortopédiai szakvizsgálat ettől külön kérdés.
Elérhető iPhone-ra és Androidra.