A gerincferdülés (scoliosis) görbületei akkor változnak a leggyorsabban, amikor a gyermek is a leggyorsabban nő. A növekedési ugrás ezért az az időszak, amikor a szűrésnek a legnagyobb a haszna — és kínos módon ez az az időszak is, amelyik a legcsendesebben telik el, mert a görbület jelentősen megnőhet, mielőtt bármi szemmel láthatóan feltűnne.

A serdülőkori idiopátiás gerincferdülés nem egyik napról a másikra alakul ki. A legtöbb gyermeknél a görbület már jelen van, csak kicsi, mielőtt bárki észrevenné; a növekedési ugrás azt adja meg neki, hogy nagyobbá válhasson. A görbület nagysága és a hátralévő növekedés a két legerősebb előrejelzője annak, hogy egy görbület romlik-e — ezért kezelik ugyanazt a 20 Cobb-fokos görbületet egy tizenhat évesnél megfigyelendő helyzetként, egy tizenegy évesnél viszont aktív odafigyelést igénylőként. A 20 Cobb-fok a magyar gyakorlatban is határ: „Az Ortopédia Tankönyve” (Semmelweis Kiadó, Budapest, 2018) 0–20 Cobb-fok között megfigyelést és speciális, egyéni gyógytornát, 20–50 Cobb-fok között emellett korrekciós fűzőt (korzettet), 50 Cobb-fok felett pedig műtéti kezelést ír le. A döntést minden sávban szakorvos hozza meg, a görbület mérete, a csontérettség és a tendencia együttesében.
Az időzítés pontosabban meghatározható, mint azt a legtöbb szülő gondolná. Egy 318 serdülőt a csontérettségig követő longitudinális vizsgálatban a leggyorsabb görbületromlás nem esett egybe a leggyorsabb növekedéssel: nagyjából hét hónappal lemaradt a növekedési csúcs mögött, és az az időszak, amely alatt a görbületek még változtak, csaknem másfél évvel nyúlt túl ezen a csúcson.
A magasságnövekedés üteméről szóló, ugyanebből a korszakból származó kutatások kézzelfoghatóvá teszik a tétet. 120, idiopátiás gerincferdüléssel élő lány vizsgálatában a görbület mérete a növekedési csúcs pillanatában élesen szétválasztotta a kimeneteleket: akiknek a görbülete a csúcson már meghaladta a 30 Cobb-fokot, azok 83%-a jutott el 45 Cobb-fokig vagy tovább, szemben a 30 Cobb-fok vagy annál kisebb görbületűek 4%-ával. Egy 43 serdülő fiún végzett párhuzamos vizsgálat ugyanezt a mintázatot találta: a növekedési csúcson 30 Cobb-fok feletti fiúk mindegyikénél 45 Cobb-fok fölé nőtt a görbület.
Ezek a számok már ismert és már jelentős méretű görbületekről szólnak. Az otthoni szűrés éppen azért számít ebben az időszakban, mert lerövidíti azt az utat, amely a görbület változásának megindulásától addig vezet, hogy valaki észreveszi. Az itt idézett arányok nemzetközi vizsgálatokból származnak: magyar gyakorisági (prevalencia) adat a gerincferdülésről nem érhető el, ezért ez az oldal ilyen számot nem közöl.
Nincs egyetlen életkor. Az alábbiak tipikus tartományok, nem szabályok, és az egyes gyermekek két évvel vagy még többel is eltérhetnek bármelyik irányba. Az időzítés magyarázza, miért épp erre a szakaszra esik a szűrés súlypontja: „Az Ortopédia Tankönyve” szerint a scoliosisok több mint 90%-a a tizedik életév után manifesztálódik, az esetek mintegy 80%-a ismeretlen eredetű (idiopathiás), és a lányoknál 9-szer gyakoribb az elváltozás, mint a fiúknál. Ezek a felismert esetek megoszlását írják le — arányok, nem gyakorisági (prevalencia) adatok.
| Szakasz | Lányok, jellemzően | Fiúk, jellemzően |
|---|---|---|
| A növekedés gyorsulni kezd | Kb. 9–11 éves kor | Kb. 11–13 éves kor |
| Növekedési csúcs | Kb. 11–12 éves kor | Kb. 13–14 éves kor |
| Növekedési ütem a csúcson | Jellemzően évi 7–8 cm | |
| A növekedés nagyrészt befejeződik | A csúcs után körülbelül 3–3,5 évvel | |
| Hasznos tájékozódási pont | Az első menstruáció (menarche) rendszerint a csúcs után következik | A triradiáris porc záródása közelítőleg egybeesik a csúccsal |
A romlás előrejelzőit áttekintő szisztematikus összefoglaló a növekedési csúcsot átlagosan 11,6 éves korra tette, nagyjából 1,4 év szórással, a csúcson mért növekedési ütemet pedig évi 7–8 centiméterre. A magasságnövekedési szakirodalom egy másik megállapítását is érdemes fejben tartani: a lányok mintegy 90%-a a saját csúcsa után 3,6 évvel befejezte a növekedést.
Ezek egyike sem gerincferdülésre utaló jel. Arra jelzés, hogy gyakrabban kell mérni. A leghasznosabb dolog, amit a szülő tehet: háromhavonta megjelöli az ajtófélfán az álló testmagasságot. Két-három centiméter egy negyedév alatt már növekedési ugrás.
A mérés gyakoriságát a növekedés szabja meg, nem a naptár. Az alábbi időközök ésszerű keretet adnak az otthoni, scoliometeres követéshez, és a kezelőorvos által meghatározott ütemezés mellett értendők, nem helyette. Magyarországon ez különösen fontos, mert külön gerincferdülés-szűrő program nincs. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet általános szűrővizsgálatokat ír elő: az iskolaorvosi vizsgálatot a 2., 4., 6., 8., 10. és 12. évfolyamban, a védőnői vizsgálatot hat éven felülieknek kétévenként. A gerinc egyetlen helyen szerepel benne, a védőnő mozgásszervi vizsgálatánál, „gerinc-rendellenességek” néven; magát a gerincferdülést a jogszabály néven nem említi, és sem esetmeghatározást, sem beutalási küszöbértéket nem ad. Az otthoni mérés tehát nem áll szemben semmilyen hazai protokollal — az életkorhoz kötött vizsgálatok közötti időt tölti ki.
| Helyzet | Javasolt otthoni mérési időköz | Miért |
|---|---|---|
| 9 év alatti gyermek, nincs ismert görbület, nincs családi előfordulás | Évente | A növekedés egyenletes és lassú; a sűrű ellenőrzés hozama kicsi |
| Az ugrás közeledik (lányok 9–11, fiúk 11–13 éves kor) | Félévente | Alapérték rögzítése a gyors szakasz kezdete előtt |
| Aktív ugrásban, vagy negyedévenként több mint 2–3 cm növekedés | Háromhavonta | A legnagyobb változás időszaka |
| A csúcs utáni körülbelül 2 éven belül | 3–4 havonta | A görbületromlás csúcsa lemarad a növekedési csúcs mögött |
| Ismert, orvosi megfigyelés alatt álló görbület | Az orvos utasítása szerint, kiegészítve otthoni mérésekkel a vizitek között | Az otthoni értékek töltik ki a vizitek közötti időt |
| Családi előfordulás, a fenti szakaszok bármelyikében | A rövidebb időköz választandó | A családi előfordulás bizonyított kockázati tényező |
| A növekedés befejeződött, görbületet nem találtak | A mérés ésszerűen abbahagyható | A romlás kockázata a csontérettség elérésekor jelentősen csökken |
Az ugrás előtt felvett alapérték aránytalanul értékes, mert minden későbbi értéket ehhez viszonyítanak. Egyetlen, önmagában álló mérés sokkal kevesebbet mond, mint négy mérés egy éven át. A 6–18 éves korosztály iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatai az 1997. évi LXXXIII. törvény 10. §-a szerint térítésmentesek; az otthoni mérés ezek mellé illeszkedik, nem helyükbe.
Az otthoni szűrés az előrehajlási teszt (Adams-teszt) és a scoliometer (gerincferdülés-mérő műszer) együttese — akár fizikai műszerről, akár ugyanazt a törzsrotációs szöget (ATR) mérő okostelefonos alkalmazásról van szó. A lényeg:
A lépésről lépésre haladó mérési útmutatónk és az előrehajlási teszt (Adams-teszt) útmutatója részletesebben ismerteti a testhelyzetet, a pontosságról szóló útmutatónk pedig azt, mit mutatnak a kutatások az okostelefonos mérés pontosságáról és arról, mennyire megbízható az érték, ha nem szakember veszi fel.
A küszöbértékek nem változnak a növekedési ugrás alatt, a súlyuk viszont igen. Az az érték, amely csontérett felnőttnél csak további megfigyelést indokolna, erősebb jelzés a vizsgálatra annál a gyermeknél, akinek még évek növekedése van hátra. Fontos tudni, honnan származnak ezek a számok: magyar szakmai forrás nem ad meg scoliometeres (törzsrotációs) küszöbértéket, az alábbi 5°–7° a nemzetközi szűrési szakirodalomból való. Bunnell WP 1 000 iskolás tanuló vizsgálata alapján (Spine 1993;18(12):1572–80) a 7°-ot javasolta beutalási kritériumnak: ez körülbelül 3% továbbküldést eredményezett, míg az 5° 12%-ot. Korábbi, 1984-es közleménye az 5°-ot a legalább 20 Cobb-fokos görbületek kimutatásához szükséges legkisebb jelentős szögként írta le. Az 5° tehát kimutatási, a 7° beutalási szint — egyik sem biológiai határvonal, hanem a felesleges továbbküldések számát szabályozó megegyezés.
| Érték | Növekedésben lévő gyermeknél |
|---|---|
| 5° alatt | A gerincferdülés nélküli gyermekeknél gyakran mért tartomány. Folytassa a fenti ütemezést. |
| 5°–6° | A nemzetközi szakirodalomban ez a szokásos beutalási pont túlsúlyos gyermekeknél; aktív növekedés idején egyébként is érdemes szakorvosi vizsgálatot kérni, különösen, ha az érték új. |
| 7° vagy több | A nemzetközi szakirodalomban széles körben használt beutalási küszöb, bármely életkorban. Kérjen vizsgálatot. |
| 2°-os vagy nagyobb emelkedés összehasonlítható mérések között | A legfontosabb jelzés a növekedés idején. A változás többet mond bármelyik egyedi értéknél. |
A normális scoliometer-értékről szóló útmutatónk elmagyarázza, honnan származnak ezek a küszöbök, a törzsrotációs szög (ATR) és a Cobb-szög összevetése pedig azt, miért nem görbületmérés a törzsrotációs érték.
Egy 28 vizsgálatot és több mint 8 000 beteget felölelő szisztematikus áttekintés azonosította azokat a tényezőket, amelyek a legkövetkezetesebben együtt járnak a görbület romlásával. A legerősebb a görbület nagysága volt, ezt követte a csontérettség, majd a görbület elhelyezkedése. A csontérettséget a magyar gyakorlat is a Risser-jellel írja le: „Az Ortopédia Tankönyve” a fűzős kezelés feltételei között említi, „hogy a csontos érettség még nem következett be (Risser-jel szerint <3)”, a műtéti kezelést pedig a „Risser 3. stádiumtól” tárgyalja. A Risser-jel tehát nem külföldi újdonság: a hazai tankönyvi nyelv része.
| Tényező | Amit az irodalom a magasabb kockázathoz társít |
|---|---|
| A görbület nagysága | A legerősebb önálló előrejelző; a felismeréskor nagyobb görbületek gyakrabban romlanak |
| Életkor a diagnóziskor | 13 éves kor alatt |
| Csontérettség | Korai érési stádium (Risser 0–1), sok hátralévő növekedéssel |
| Növekedési ütem | Évi 7–8 cm körüli magasságnövekedés |
| Családi előfordulás | Gerincferdülés a szülőnél vagy a testvérnél |
| A görbület elhelyezkedése | Háti egyszeres vagy kettős görbület |
| Csontásványianyag-tartalom | Az alacsony csontsűrűséget társuló tényezőként is leírták |
Ezek népességszintű összefüggések, nem egy adott gyermekre vonatkozó jóslatok. Az a gyermek, akinél több is fennáll közülük, lehet, hogy soha nem romlik; az pedig, akinél egy sem, romolhat. Gyakorlati hasznuk abban áll, hogy segítenek eldönteni, milyen szorosan érdemes figyelni — nem abban, hogy megjósolják a kimenetelt. A kockázat nagyságrendjét a csontérettség és a görbület mérete együtt mutatja meg a legvilágosabban. Lonstein és Carlson 727, kezeletlen, 5–29 Cobb-fokos görbületű gyermeket követő vizsgálatában (J Bone Joint Surg Am 1984;66(7):1061–71, 1067. oldal) Risser 0–1 mellett — vagyis amikor még sok növekedés van hátra — az 5–19 Cobb-fokos görbületek 22%-a, a 20–29 Cobb-fokosak 68%-a romlott tovább. Risser 2–4 mellett, amikor a növekedés már lassul, ugyanez 1,6% és 23% volt. A tanulság nem az, hogy melyik életkor veszélyes: a hátralévő növekedés — nem önmagában az életkor — határozza meg a kockázatot.
Kérjen vizsgálatot, és ne várja meg a következő tervezett mérést, ha az alábbiak bármelyike fennáll. Magyarországon az első lépés rendszerint a háziorvos vagy a házi gyermekorvos: ő és az iskolaorvos adhat beutalót ortopéd szakrendelésre. A védőnő végzi a kétévenkénti mozgásszervi vizsgálatot, amely a gerincre is kiterjed, de beutalót nem adhat. Az ortopédiai szakellátás beutalóköteles — nem tartozik azok közé a szakterületek közé, amelyek beutaló nélkül is felkereshetők —, ezért a beutalót a fenti orvosok valamelyikétől kell kérni. A gerincferdülésben járatos gyógytornász vagy kiropraktőr vizsgálata ezt kiegészítheti, de nem helyettesíti.
A scoliometerrel mért érték szűrési jelzés. Nem alkalmas a gerincferdülés diagnózisára, nem méri a Cobb-szöget, és az alacsony érték nem zárja ki a gerincferdülést — egyes görbületek, különösen az egyszeres ágyéki görbületek, alig okoznak felszíni rotációt. Ha valami nem tűnik rendben lévőnek, kérjen vizsgálatot, függetlenül attól, mit mutat az alkalmazás.
Elérhető iPhone-ra és Androidra.